Gyermekrajz pályázat: Hét évszázad papírtitkai - archív

A Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság – MAPAVIT – gyermekrajz pályázatot hirdet a magyar papírhasználat és papíralapú történelem 700 éves évfordulója alkalmából (1310-2010). A Kínából Európába jutott papírt évszázadok óta sokféle célra használjuk. Kiválóan alkalmas írásra, rajzolásra, festésre, nyomtatásra. Készülnek belőle füzetek, könyvek, újságok, plakátok, térképek, oklevelek, bizonyítványok, csomagolóanyagok, zsebkendők, szalvéták, törölközők, bankjegyek, sőt még bútorok is. Szinte nincs olyan területe életünknek, ahol a papír valamilyen formában állandóan ne volna jelen.

A pályázat témája: a papír és névjegye a vízjel; múltjuk, jelenük, jövőjük; szerepük életünkben; feltalálásuk, használatuk, őrzési helyeik: könyvtárak, levéltárak, múzeumok, gyűjtemények; a papír és környezetünk viszonya; mit jelent, mit üzen a papír a mának. Gondolatébresztésként elmondjuk az első magyarországi papíroklevél nevezetes történetét: hogyan szerezte vissza Gentilis bíboros a magyar Szent Koronát 1310-ben  híres papíroklevelével? (melléklet: Gentilis története). Természetesen erről is rajzolhattok.

A pályamunkák beérkezési határideje: 2010. február 15. 

A pályázaton részt vehet: minden Magyarországon vagy a határon túl élő gyermek és kiskorú.

Díjazás: korcsoportonként, az első három helyezett merített, vízjeles papírra készített díszes oklevelet és meglepetést kap. Díjkiosztás: 2010. április 10.

A legjobb művek kiállításra kerülnek a Budavári Palotában 2010. április 9-től megrendezésre kerülő rendezvénysorozat keretében a Hét évszázad papírtitkai című kiállítás részeként, a gyermekrajz szekcióban eredetiben és az Interneten digitálisan is.

Korcsoportok: óvodás, iskola alsó tagozat, felső tagozat, középiskola.

Technikai adatok: anyag: papír, méret: A/4, A/3, technika: rajz, festés, kollázs.

Beküldés: kérjük, hogy a rajzokat kizárólag e-mailben küldjétek be 2010. február 15-ig a mapavit@t-online.hu címre, JPG vagy TIFF formátumban (a tárgyban feltüntetve, hogy rajzpályázat). A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó személyes adatait (név, kor, csoport vagy osztály, lakcím, e-mail cím, intézmény neve, címe, telefonszáma). Ez azért fontos, mert a kiállításra kerülő eredeti műveket bekérjük. Személyenként csak egy rajzot küldjetek.

Egyesületünk honlapja: https://mapavit.extra.hu

GENTILIS TÖRTÉNETE

Különleges tavaszi nap volt 1310. május 2. a pozsonyi királyi udvarban. Gentilis de Monteflorum bíboros, a pápa követe aznap korán ébredt, és miközben a nyitott ablakon át beszűrődő madárdalt hallgatta, azon töprengett, hogyan tudná visszaszerezni Erdélyből a Szent Koronát.

Úgy döntött, hogy Benedek erdélyi püspöknek ír levelet, és felszólítja, hogy segítsen visszahozni Magyarországra a Szent Koronát. Ekkor pergamen helyett egy szép, merített papírt vett elő. A fény felé tartotta, és megjelent előtte a papír közepén egy sárkány figura. Gentilis a sárkány-vízjelű papírt még a napfényes Itáliából hozta magával, két évvel korábban. Kellemes tapintású, írásra alkalmas papírdarab volt. A bíboros úgy döntött, hogy aznap ezt fogja használni.

De miért és hogyan kerülhetett a magyar királyok koronája Erdélybe Kán László vajdához? Kezdjük az elején! III. András (Endre) király halála (1301) után véget ért az Árpád nemzetség négyszáz éves uralkodása, és szegény Magyarország a nagyurak garázdálkodása miatt szenvedett. Dúlt a hatalmi harc és többen szerettek volna a megüresedett trónra ülni.

Közben Anjou Károly Róbert, akinek nagyanyja magyarországi Mária volt, több sikeres hadjáratot vezetett a magyar kiskirályok ellen. A 15 éves trónkövetelő először 1301 tavaszán vonult haddal Magyarországra és elfoglalta Esztergomot. Itt a bazilikában Bicskei Gergely esztergomi érsek tette a fejére a koronát. Ez azonban nem a Szent Korona volt.

A bajor trónkövetelő, Ottó szintén elérte célját és 1305-ben őt is magyar királlyá koronázták, méghozzá a nála lévő Szent Koronával. A koronázás azonban érvénytelen volt, mert nem az esztergomi érsek végezte. Királyi hatalmát Ottó ezért nem tudta érvényesíteni. Koronáját annyira féltette, hogy mindenhová magával vitte, bármerre járt. Ezt használta ki a ravasz Kán László vajda. Erdélybe hívta 1307-ben azzal az ígérettel, hogy hozzáadja a leányát feleségül. A csel bevált, Ottó Erdélybe utazott a Szent Koronával együtt. Kán László elvette tőle az ereklyét, Ottót pedig rabságba vetette, és csak több hónapi raboskodás után engedte szabadon, váltságdíj ellenében. Ottó ekkor lemondott a magyar trónról, és Károly Róbert maradt az egyedüli várományosa a királyi trónnak.

V. Kelemen pápa ekkor úgy gondolta, hogy eljött az idő, hogy véget vessen a magyar trónviszálynak. 1308. májusában Magyarországra küldte követét, Gentilis bíborost, aki ferencrendi szerzetesből emelkedett magas egyházi méltóságra. Mindezt okosságának, szorgalmának, türelmének és kiváló taktikai érzékének köszönhette. A pápától azt a feladatot kapta, hogy az ingadozó nemeseket állítsa Károly Róbert oldalára, és szerezze vissza Erdélyből a Szent Koronát. Mivel ez hosszas alkudozás és hamis főúri ígéretek után sem sikerült, Gentilis újabb koronázással próbálkozott. Károly Róbertet ismét megkoronázták, egy másik, a pápa által küldött, megszentelt koronával, de az sem hozta meg a kívánt eredményt. A békétlenség nem szűnt meg, ezért Gentilis ismét tollat ragadott és most már dörgedelmes levélben szólította fel az erdélyi püspököt, Benedeket, hogy járjon el a Szent Korona visszaszerzése érdekében.

Végül 1310. május 2-án írt üzenetét siker koronázta. Kán László hamarosan visszaadta a Szent Koronát és végre érvényesen megkoronázhatták (harmadszor is) Károly Róbertet.  A király most már hozzáláthatott királyi jogainak gyakorlásához és Magyarország ügyeinek rendbetételéhez. Így változtatta meg a sárkány-vízjeles papír segítségével a bölcs bíboros a magyar történelmet, mert visszaszerezte a hányatott sorsú Szent Koronát, amely a királyi hatalom és az ország legfontosabb jelképe volt a lázadozó főurak szemében is.

Ettől az időponttól számítjuk a magyarországi papírhasználat kezdetét, amely 2010. május  2-án lesz éppen 700 éves.